„Egyszer azt mondta nekem valaki, hogy írni veszélyes, mert nincs rá garancia, hogy a szavaidat ugyanolyan hangulatban olvassák majd, mint amilyenben leírtad őket.”

/Jojo Moyes – Az utolsó szerelmes levél/


2018. szeptember 24., hétfő

Karen Fortunati: Semmi súlya


Október elején jelenik meg a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában a Semmi súlya című regény. A Blogturné Klub négy bloggere mutatja be nektek Cath küzdelmét a bipoláris zavarával, és természetesen a turné végén ti is nyerhettek belőle három példányt.


Könyv adatai
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Megjelenés: 2018. október 2.
Eredeti megjelenés: 2016



Bipoláris ​zavar – olyan, mint egy halálos ítélet.
A tizenhét éves Catherine Pulaski tudja, hogy Semmi eljön érte. Semmi, a Catherine bipoláris zavarából születő pusztító depresszió egyszer már majdnem győzedelmeskedett felette: ekkor akart először öngyilkos lenni.
A bipoláris zavar egy életre szól. Soha nem múlik el. Talán pillanatnyilag hat a gyógyszer, de Semmi vissza fog térni. Csak idő kérdése.
Így hát Catherine egy régi balettcipős dobozban gyógyszereket gyűjtöget, és arra készül, hogy kioltja az életét, még mielőtt Semmi újra élőhalottá változtatja. De még mielőtt megtenné, rövid bakancslistába kezd.
A bakancslista, a család támogatása, az új barátok és egy újfajta kezelés együttesen elkezdi lebontani Catherine elszigeteltségének falait. A probléma csak az, hogy a terv már olyan régen megszületett a fejében, hogy a jövő talán már nem is létezik a számára.
Ez a történet a veszteségről, a bánatról és a reményről szól, valamint arról, hogy a szeretet különféle formái – az anyai szeretet és a romantikus, plátói szerelem – milyen hatással vannak egy fiatal nő küzdelmére a mentális betegségével és a kezelés stigmájával.
Sosem leszek normális.
A mánia nem zavar. Inkább az ellentéte, Semmi akaszt ki. Halálra rémülök tőle.
Aki még soha nem érezte így magát, az nem tudja megérteni, milyen, amikor az érzelmek szabadságra mennek. Az érthetetlen, kimondhatatlan súly reménytelensége.
Mégis mennem kellene előre.
Élni, még ha tudom is, hogy előbb vagy utóbb vissza fog térni.
Magánzárka Semmi fekete tundrájában.
Ez nem élet.
Szóval van egy tervem.
A remény ott lapul, ahol a legkevésbé számítasz rá.
Őszinte és életigenlő írás egy máig tabutémának számító betegségről. Utat mutathat a mentális betegségekkel élő tinédzsereknek és szeretteiknek.
Képet nyújt egy ismeretlen, rémítő világról.
Kövesd Cath sorsát és éld át a reményt!

Nem könnyű egy olyan témájú könyvről írni, amiben egy mentális betegség van a főszerepben, pedig úgy gondolom, hogy nagyon fontos, hogy ilyen könyveket is olvassunk, amiben valósághűen vannak ábrázolva ezek a betegségek. Jómagam már több kiemelkedő könyvet is olvastam korábban, ami valamilyen pszichés betegséget dolgoz fel, az egyik az Amikor összeütköztünk volt, amiben szintén egy bipoláris lány volt a főszereplő, a másik pedig Francesca Zappia Csak kitaláltalak? c. könyve. Így nem meglepő, hogy amikor elolvastam a Semmi súlya fülszövegét, rögtön tudtam, ahogy akarom.

A könyv főszereplője, Catherine tehát bipoláris, vagy más néven mániás depressziós. Ez a betegség egyfajta hullámvasútként jelentkezik, a beteg egyszer lent van mély depresszióban, máskor pedig fent jár a fellegekben, a valóságtól teljesen elrugaszkodó, meggondolatlan cselekedeteket hajt végre. Catherine a történetünk elején már túl van mindkét epizódon, a depressziót nagyon találóan Semminek nevezi, hiszen ilyenkor nem bánatot vagy szomorúságot érez az ember, hanem nagyjából semmit, egyszerűen képtelen kijönni ebből a fásult állapotból, és tudomást venni a körülötte zajló eseményekről, vagy éppen az emberekről. Catherine-t egy viszonylag stabil állapotában ismerhetjük meg, azonban hibára érzi magát elfogadhatóan, retteg attól, hogy Semmi visszatér, és újra lerántja a mélybe. Ezért dönt úgy, hogy amíg ez meg nem történik, igyekszik egy kicsit élni, és olyan dolgokat kipróbálni, amiben még nem volt része.

Narrátorunk maga Catherine, aki egy nagyon összetett és érdekes személyiség, azt nem mondhatom, hogy teljesen azonosulni tudtam vele, de meg tudtam érteni. A lánynak rengetegféle érzelemmel kell megküzdenie, amit egyrészt okoz a betegsége, másrészt pedig egy kamaszlányól van szó, tehát a korára jellemző hangulatok is jellemzik őt. Egyrészt magányos, mivel azok az emberek, akiket a barátainak hitt, elfordultak tőle, amikor kiderült a betegsége, ráadásul az iskolában is zaklatják emiatt. Aztán itt van az önutálat, a lány egy selejtnek érzi magát, mivel ez a betegség az orvosok szerint benne volt a génjeiben, és habár a nagymamája halála indította el a folyamatot, igazából mindig is magába hordozta a lehetőséget, és valószínű más is kiváltotta volna belőle. Végül pedig a bűntudat, amit az anyukája miatt érez, aki szerinte túl sokat szenved miatta, úgy érzi, elveszi tőle az életét, a sok aggódás és féltés miatt nem marad magára ideje. Egy egészséges ember szemüvegén nézve ezeket, természetesen látjuk, hogy egy torz képet állított fel magáról és a betegségéről a lány, és bizony egy hosszú és fájdalmas út vár rá addig, amíg el tudja fogadni önmagát és az állapotát. Nagyon tetszett az, hogy egy történelmi személlyel tudott leginkább azonosulni Catherine, aki hozzá hasonlóan sokat szenvedett (habár teljesen más okból), és az hogy miképpen formálja saját magára Jane történetét, és segít neki ez a feldolgozásban.

A könyv nem egy szerelmes regény, annak ellenére, hogy van benne romantikus szál, de ez inkább csak azt a tényt erősíti meg, hogy egy bipoláris embernek is ugyanúgy kijár a szerelem, mint akár egy erős baráti kapcsolat. Ne gondolja senki, hogy egy "megmenetelek a szerelmemmel" típusú történetről van szó, annak nem itt a helye. Michael egyébként nagyon szimpatikus volt, tökéletesen formálta meg őt az írónő Catherine számára.

A depresszió legszörnyűbb végkimenetele az öngyilkosság, amit a főszereplőnk is megpróbált, és a könyv során újra tervezgeti. Éppen ezért bármilyen közhelyesen hangzik is, nagyon fontos, hogy egy ilyen beteg embert támogasson a családja, a baráti, és igen, akár a szerelme is. Az írónő nagyon jól ábrázolta ezeket a kapcsolatokat a regényében, megmutatja, hogy milyen nehéz a közvetlen családtagjainak ezt a betegséget kezelni, aki jelen esetbe Catherine anyukáját jelenti, de arra is kitér, hogy nem szabad megbélyegezni másokat, sőt saját magukat sem a depresszióban szenvedőknek, mert így is találhatnak értékes kapcsolatokat, barátokat, szerelmet, akik segítenek, és nem fordulnak el tőlük ilyen esetben sem.

Karen Fortunati elképesztően valósághűen ábrázolja a bipoláris zavar betegséget. Mivel jómagam is ismerek ebben a betegségben szenvedő személyt, sokszor nyomasztónak éreztem, és bevallom feltépett pár sebet. Általában a depresszió részéről beszélünk többet, pedig valójában a mániákus epizód is nagyon félelmetes és veszélyes tud lenni. Őszintén szólva rettegtem arról, hogy a történet során belekerül egy ilyen epizódba Catherine, de szerencsére nem így történt, viszont nagyon tanulságos eseményeket mesél el a múltjából. Úgy gondolom, hogy ez a könyv nagyon sok mindenre tanítja az olvasót, viszont egyáltalán nem ámít. Tanít, mert nagyon részletesen leírja a betegséget, és azt, hogy mire számíthatunk ilyenkor, de nem utolsó sorban elfogadásra és együttérzésre buzdít, és arra, hogy mennyire nem szabad ítélkezni. Viszont nem ámít, hiszen a legfontosabb dolog, amit Catherine-nek meg kellett értenie, hogy ez a betegség sajnos sosem múlik el, bármikor visszatérhet (nagyon durva szerintem, hogy nemcsak a rossz, de a jó dolgok is kiválthatják), csak időben észre kell venni a jeleket. DE lehet vele élni. Nagyon ajánlom!
Értékelés: 5/5


NYEREMÉNYJÁTÉK
Történetünk főszereplője bipoláris zavarral küzd, de nem csupán erről a pszichés betegségről olvashattunk az elmúlt évek során. A feladatotok nem más, mint a leírások alapján kitalálni, hogy melyik könyv főszereplőjéről van, és a könyv címét beírni a rafflecopter dobozba.


17 éves főszereplőnket egy pszichiátriai intézetben kezelik sikertelen öngyilkossági kísérlete után, ahol olyan lányok társaságában van, akik hozzá hasonlóan a "fájdalmukat a testükre írják".

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.



További állomások
09.24. - Könyvvilág
09.26. - Sorok Között
09.28. - Hagyjatok! Olvasok!
09.30. - Sorok Között
10.02. - Deszy könyvajánlója
10.04. - Hagyjatok! Olvasok!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése