„Egyszer azt mondta nekem valaki, hogy írni veszélyes, mert nincs rá garancia, hogy a szavaidat ugyanolyan hangulatban olvassák majd, mint amilyenben leírtad őket.”

/Jojo Moyes – Az utolsó szerelmes levél/


2018. április 9., hétfő

Tarryn Fisher F*ck ​Love – Kapd be, szerelem!


A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelent meg Tarryn Fisher új regénye, a Kapd be, szerelem! Az írónő különleges és egyedi stílusa ismét megmutatkozik Helena Conway történetében, aki a szerelem és az önmegvalósítás rögös útját járja be a könyv során. Tartsatok velünk ti is, és játsszatok, ha szeretnétek megnyerni a könyvet.

Könyv adatai
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Megjelenés: 2018. április 3.
Eredeti megjelenés: 2015
Oldalszám: 328
Fordító: Frei-Kovács Judit
ISBN: 9789634572343





„Tarryn Fisher ezúttal a humorral átszőtt, érzékeny oldalát mutatja meg…” – Willow Aster


Helena Conway szerelmes lesz.
Akaratlanul.
Észrevétlenül.
De nem véletlenül. Kit Isley pontosan az ő ellentéte – rejtélyes, fékezhetetlen és a legkevésbé sem óvatos. Mindez akár remekül is alakulhatna…
Ha nem Helena legjobb barátnőjével találkozgatna. Helena kénytelen dacolni a szívével, helyesen cselekedni, és másokra is gondolni.
Egészen addig, amíg fittyet nem hány az egészre.
Tarryn Fisher, New York Times sikerkönyves szerző lehet, hogy vagányabb nálad, de ezt nem dörgöli az orrod alá. Az első diplomáját a Roxfort Varázsló és Boszorkányképző Szakiskolában szerezte. Az emberi természet nagy tisztelője, egy hús és vér gonosz, mégpedig a Mardekár házból. A szíve sötét, de az olvasóit azért kedveli. Jelenleg Washingtonban él fiával és lányával.

Az év legizgalmasabb regénye a női útkeresésről és a szerelemről.


"Azoknak, akik utálnak. Kapjátok be!"

Tarryn Fisher már többször is bizonyította, hogy érdemes a bizalmamra. Én romantikus alkatnak tartom magam, de az írónőnek valahogy mindig sikerül ledöntenie a falaimat, eléri, hogy másképpen szemléljem a berögzött(nek hitt) dolgokat. Ez egyértelműen a nem éppen átlagos főhősnőinek köszönhető, akiknek a döntéseivel, ha kiragadnánk a történetből, nem feltétlenül értenék egyet, de Tarrynnek sikerül úgy csűrni-csavarni a szálakat, hogy átértékeljem magamban őket. Arról nem is beszélve, hogy elképesztően szerethetőek a lánykák. Helena Conway pedig egyértelműen a favoritom.
"#miafranc" a könyvünk első fejezete, nem véletlenül... Azt előre leszögezném, hogy nem szabad megijedni az első fejezettől, még akkor sem, ha fogalmad sincs, hogy mi a fene történik éppen. De hogy tisztán lássátok a helyzetet, az alapfelállást is ismerni kell, ami nem más minthogy Helena Conway boldogan és a tőle telhető legártatlanabbul éli életét, a pasijával, Neillel jól megértik egymást, és itt van még neki a gyerekkori legjobb barátnője, Della is, aki szintén randizik egy Kit nevű sráccal. Ezzel igazából nem is törődik egészen addig – és itt kezdődik a mi történetünk is –, amíg egy furcsa álomszerű helyzetben nem találja magát, ami megváltoztatja az egész életét. És ez nem csak amolyan költői túlzás, hanem szó szerint teljesen más szemmel tekint innentől kezdve a főszereplőnk a világra, más életet kezd el élni.
Igazából két dolog változik meg gyökerestül Helena életében az „álom” hatására, egyrészt felfigyel legjobb barátnője barátjára, Kitre, akivel eddig azt hitte, hogy semmi közös nincs bennük, másrészt pedig egyfajta önmegvalósítás kezdődik el az életében. Mindkét út nagyon rögösnek érződik, hiszen belezúgni a legjobb barátnőd pasijába igencsak nehéz ügy, aztán egy teljesen új életet kezdeni sem éppen sétagalopp. Kit az első pillanatban nagyon szimpatikus volt nekem, ez az egész álom dolog, ahogy belecsöppent a lány életébe, aztán az utána következő részekben, ahogy „ismerkednek” még bejött ez a titokzatos, kedves fiú, aki nemcsak Helenát, de engem is totál levett a lábamról. Aztán ahogy haladtunk előre, többet és többet vesztett a fényéből, egyre gyengébbnek érződött számomra, hogy képtelen volt döntetni, elhagyni Dellát (vagy békén hagyni Helenát), egy idő után már idegesített a hozzáállása.
Ami szerintem a hátán vitte az egész történetet, az Helena karaktere volt. Biztos vagyok benne, hogy lesznek olyanok, akik nem fogják kedvelni, de én imádtam ezt suta, bénácska, különc, édes csajszit, akinek a gondolatai eszméletlenül szórakoztatóak voltak. Én sokkal jobban szeretem a hozzá hasonló hús-vér szereplőket, akikben megtaláljuk mi is önmagunkat (én például szintén hajlamos vagyok leenni magam társaságban :D), akikkel lehet azonosulni. Egyáltalán nem egy jó kislány, és nem tökéletes (hiszen konkrétan a legjobb barátnője pasiját kerülgette), de Tarryn nagyon is jól ért a hozzá hasonló karakterek megformálásához, akiknek a nézeteit nem biztos, hogy osztjuk, viszont azt beláthatjuk, ha mi kerülnénk hasonló helyzetbe, lehet, hogy mi sem cselekednénk ésszerűbben.
Tarryn a romantikus szál mellett (ami persze egyáltalán nem átlagos) megfűszerezte a történetet azzal, hogy - Kit felbukkasának hatására - Helena egyfajta belső utazáson vett részt, megváltoztatta, kitágította az életszemléletét. A Kittel való találkozásig pontosan tudta – vagy legalábbis azt hitte, hogy tudja –, hogy mit vár el magától, hogy hova tart az élete, ami aztán teljesen új alapokra helyeződik. Kiszakad a megszokott életritmusából, elkezd új dolgokat megtapasztalni, tanulni, kipróbálja magát sok mindenben, még akkor is, ha éppen nincs hozzá tehetsége, nehéz döntéseket hoz, elköltözik, új életet akar kezdeni. Egyszóval számos olyan dolgot tesz, ami kizökkenti a komfortzónájából, amihez pedig hatalmas bátorság kell, amiért szintén nagyon szerettem a karakterét. Ezekben a döntések hátterében persze ott áll a reménytelennek tűnő szerelem is, de valahogy közben nem(csak) azt, hanem önmagát, egy elégedettebb énjét is megtalálja.


Egyelten problémám volt mindössze a könyvvel, hogy úgy éreztem a vége kicsit összecsapott lett. Szegény Helena annyit szenvedett, küzdött Dellával és Kittel, és persze önmagával a könyv során, aztán a végén meg minden hipp-hopp megoldódik. Én egy kicsit húztam volna még. Egy másik aprócska észrevétel, vagyis inkább fájdalmam pedig az volt, hogy végig azt hittem, hogy nagyobb jelentősége van a zsírkrétának, és nem csak az az egyszerű magyarázat, mint egy... Bocsi ehhez el kell olvasni a könyvet. Zárójel bezárva. Ezt leszámítva nagyon tetszett ez a Fisher-regény is, persze nem azt mondom, hogy helyes amit Helena az elméletileg legjobb barátnőjével tett, habár Della szörnyű és önző jelleme sokat hozzátett, ahhoz hogy ne kedveljem, mindenesetre, át tudtam érezni a lány érzelmeit, és mindent összevetve nem ítéltem el. Nagyon ajánlom, ha nem a megszokott, hanem egy kicsit másfajta romantikus történtre vágysz. Ó, és Harry Potter rajongók előnyben! Ja és, még valami, jót nevettem az írónő ajánlásán, annyira rá vall!

Értékelés: 5/4,5


NYEREMÉNYJÁTÉK

Tarryn Fisher híres az erős, nem mindennapi főhősnőiről, akik nem mindig cselekednek helyesen, mégis nagyon szerethetőek. Őróluk fog szólni a mostani nyereményjáték. Minden állomás bejegyzésében ki lesz emelve egy szereplőnő neve Tarryn Fisher itthon megjelent könyveiből, a dolgotok pedig mindössze annyi, hogy megtaláljátok, kiről van szó, és beírjátok a rafflecopter dobozba a nevét.


Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.




További állomások
04.09. Könyvvilág
04.11. Sorok között
04.13. CBooks
04.15. Dreamworld





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése