„Egyszer azt mondta nekem valaki, hogy írni veszélyes, mert nincs rá garancia, hogy a szavaidat ugyanolyan hangulatban olvassák majd, mint amilyenben leírtad őket.”

/Jojo Moyes – Az utolsó szerelmes levél/


2016. december 10., szombat

Leylah Attar - The ​Paper Swan – Papírhattyú

A Könyvmolyképző kiadó jóvoltából megjelenik Leylah Attar megdöbbentően gyönyörű könyve a The Paper Swan - Papírhattyú. Nem egy hétköznapi romantikus könyv, tele gyűlölettel, bosszúvággyal, de a legsötétebb időkben két szív egymásra talál. Lehet nekik jövőjük? Mit tartogathat számukra a jövő? - Elúszhat minden, akár egy papírhattyú a víz tükrén.
Tartsatok velünk a nyolc állomásos turnén és megtudhattok többet a könyvről.

KÖNYV ADATAI

Kiadó: Könyvmolyképző
Megejelenás: 2016. december 9.
Eredeti megjelenés: 2015
Oldalszám: 376
Fordító: Kamper Gergely
ISBN: 9789633999103

A szerelem nem halhat meg soha. 
Azt mondják, 21 nap kell hozzá, hogy kialakuljon egy szokás. Ez hazugság! A lány 21 napig kitartott. A 22. napon pedig mindent megadott volna a halál nyugalmáért. Mert azon a bizonyos 22. napon rájött, hogy az ő megmenekülése a biztos halált jelenti vagy az apja, vagy a szerelme számára. A Papírhattyú komor, mégis szívet melengető szerelmi történet, tele nyersességgel, intrikával és feszültséggel. 
Lenyűgöző mese szenvedélyről, veszteségről, megváltásról.






Őszintén szólva fogalmam sincs, hogy mi vett rá arra, hogy elolvassam ezt a könyvet, hiszen a fülszöveg sem utal túl sok mindenre a történetből, ami igazából, így utólag nézve nem is olyan gond. Amikor befejeztem a könyvet, az első gondolatom az volt, hogy hűha!, ezt bizony nem lesz könnyű megemészteni. A történet beszippant, magával rángat, és nem ereszt: én magam a nagy részét egy 3 és fél órás kocsiúton olvastam, és egyszerűen képtelen voltam abbahagyni. 

Magát a cselekményt csak nagy vonalakban szeretném ismertetni, mert úgy érzem, hogy akármit mondanék, azzal elspoilerezném az egészet. A történet ugyanis nagyon összetett, minden összefügg mindennel, és elég hosszú időt foglal magába, emellett pedig tele van fordulatokkal, ezért úgy vélem, hogy mindenkinek maga kell átélnie az eseményeket. Annyi azért a fülszövegből is kiderül, hogy Skye-t elrabolták, és igazából pontosan ide csöppenünk bele az elején. Skye kezdetben nem volt túl szimpatikus, a gondolatai fölényességről, elkényeztetettségről árulkodtak. Aztán persze ahogy haladunk előre, és az elrablójáról is egyre több minden derül ki, a lány hozzáállása gyökeresen megváltozik. Azt mindenképpen meg kell jegyeznem, hogy az ilyen könyvektől eltérően itt nem a történet egésze zajlik az elrablás alatt, ennél jóval összetettebb dolgokról van szó. Sokszor visszapillantunk a múltba, ráadásul Skye fogva tartójának múltjába is, hogy megértsük a dolgokat, aztán a könyv második felében pedig már a jövőben járunk.

Szándékosan nem említettem részleteket arról a személyről, aki elrabolta Skye-t. Legyen elég annyi, hogy a neve Damien, és ő.. nos egy bonyolult személyiség. Kezdetben a brutalitása eléggé visszataszító volt számomra, aztán valahogy mégis sikerült szimpatizálnom vele. Nehéz megfogalmazni azt, hogy ez miért történhetett így anélkül, hogy bármi fontos ki ne csússzon a számon/ujjaimon, de a lényeg az, hogy Damien nem váltságdíjért, vagy értelmetlen erőszak miatt rabolta el Skye-t, hanem azért, mert a múltjuk egy bizonyos ponton összefonódik, és ez bizony hatással van a mostani eseményekre. Erre aztán persze egy idő után Skye is rádöbben, és ettől kezdve pedig egy teljesen új, sokkal intenzívebb ritmust vesz fel a történet.


Magát a regényt két részre tudnám osztani: az első, amikor Skye-t fogva tartják, a második pedig az ezt követő későbbi események. Az elejéhez egy kicsit értelmetlenül álltam hozzá, de aztán, ahogy összeraktam a kirakós darabkáit, és rájöttem a miértekre, már imádtam. A 18-as karika egyébként nem véletlen, a könyv eleje ugyanis néhol eléggé ijesztőre sikeredett. Az említett két rész hangulatában is nagyon különböző, a kezdet nagyon sötét és komor hangvételű, míg a második részben már előbukkan a remény szikrája is, ami rá is fér a történetre.

A Papírhattyú tehát egy agyalós könyv, hogy úgy mondjam, miután az ember leteszi, biztos, hogy még utána sokáig elmélkedik rajta. Nagyon sokféle érzelem kavarodik benne - és ezáltal az olvasóban is -, félelem, szenvedély, vágy, bosszú, szerelem, s ezek mind egy regényben, néhol kicsapják a biztosítékot. Ezt az érzelmi utazást én azonban nagyon szerettem, főleg miután már mindkét szereplő lelkébe beleláthattam. A könyvet nagyon ajánlom mindenkinek!

Értékelés: 5/5


NYEREMÉNYJÁTÉK

Mostani nyereményjátékban nem lesz nehéz dolgotok. Minden állomáson találtok egy valamilyen szempontból nem hétköznapi romantikus történetből idézetet és ki kell találnotok honnan idézünk.
A Rafflecopter megfelelő dobozába író nevét és az idézett könyv címét kell beírnotok.

,,Kés élén egyensúlyozó világomban sose volt szintben a mérleg két tányérja. Ha valami jobbra fordult, valaminek okvetlenül el kellett romolnia."

Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.





További állomások
12.10 Könyvvilág
12.11 Kristina blogja
12.12 Angelika blogja
12.13 Sorok között
12.14 Deszy könyvajánlója
12.15 Dreamworld
12.16 CBooks

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése