„Egyszer azt mondta nekem valaki, hogy írni veszélyes, mert nincs rá garancia, hogy a szavaidat ugyanolyan hangulatban olvassák majd, mint amilyenben leírtad őket.”

/Jojo Moyes – Az utolsó szerelmes levél/


2016. december 13., kedd

Elena Ferrante - Briliáns ​barátnőm


A titokzatos Elena Ferrante bestsellere, a Briliáns barátnőm a Park Könyvkiadó gondozásában végre magyarul is olvasható. Természtesen, mi sem maradhatunk le a Nápolyi regények sorozatról! A Blogturné Klub három bloggere mutatja be Nektek a könyvet, s ha a turnéval tartotok, megnyerhetitek a könyv egy példányát!


KÖNYV ADATAI
Kiadó: Park
Megjelenés: 2016
Eredeti megjelenés: 2011
Oldalszám: 360
Fordító: Matolcsi Balázs

Ferrante-láz ​​(Ferrante fever) – így nevezték a jelenséget, amely pár éve a „Nápolyi regények” megjelenésekor végigsöpört a világon. A híradások szinte mindegyike megemlítette a szerző személyét körüllengő homályt, ugyanis az Elena Ferrante írói álnév. A mai napig nem tudni, hogy kit takar, bár a tetralógia sikerének köszönhetően a találgatások megszaporodtak. Olyannyira, hogy a napokban bejárta a nemzetközi és a hazai sajtót Claudio Gatti oknyomozó újságíró cikke, amelyben számos adattal alátámasztva felfedni véli a szerző kilétét. 

Elena Ferrante nagy fába vágja a fejszét, a mozgalmas egyéni történetek után ezúttal két nápolyi lány, Lila Cerullo és Elena Greco évtizedeken át tartó barátságáról mesél, az ötvenes évektől napjainkig. 

A tetralógia Első Könyve, a Briliáns barátnőm a két főszereplő kislány- és kamaszkorát, valamint számos mellékszereplő életét írja le Nápoly egyik szegény lakótelepén. 
A szerző lépésről lépésre követi a két lány nővé érését, személyiségfejlődését, egymásra gyakorolt hatását, szövetségük és rivalizálásuk történetét, a jó és rossz érzéseket, melyek évtizedeken át alakítják szoros barátságukat. Bemutatja továbbá több mint ötven év kulturális és szociális változásait, melyek hatásai átalakítják a városrészt, Nápolyt, Olaszországot és kettejük viszonyát. Mindezt a szerzőtől megszokott lendülettel és könyörtelen alapossággal, ugyanakkor különleges, egyszerre mély és könnyed, olvasmányos stílusban. 
Többet nem szeretnénk elárulni, hogy ne rontsuk el az olvasás örömét. 
Bárcsak sose érne véget, kívánja az olvasó. És nem is ér véget. Jobban mondva amikor ez a kötet befejeződik, ahogyan Lila és Elena gyermek- és kamaszkora, újabb nagy változások küszöbén állunk, melyek összekuszálják a két szívbéli barátnő életét. Az elkövetkező időket, a fiatalságtól egészen az időskorig, további három regény mutatja be. A megszállott olvasónak ez is élvezetet nyújt: a várakozás, a vágyakozás a folytatás után, a reménykedés, egy kis öröm a közeli jövőben napjaink megannyi keserűsége között.

Igazság szerint még soha nem olvastam olasz regényt, viszont a családregények közel állnak a szívemhez - habár ebben a műfajban is régen vettem kezembe könyvet -, és a fülszöveg is megfogott. Két barátnő életét mutatja be ugyanis, akik nagyon különböznek egymástól, mégsem tudnak meglenni egymás nélkül. Az pedig, hogy az írónő kiléte ismeretlen, csak még jobban felkeletette az érdeklődésemet, és inspirált arra, hogy részt vegyek a turnén.

Ha őszinte akarok lenni, akkor el kell árulnom, hogy nehezen rázódtam bele a történetbe. Az első fejezet kivételével, ami úgymond a jelenben játszódik, és elhint némi információt arról, hogy mire számítsunk a regény során, ez meghozta a kedvem. Viszont amikor Elena elkezdi mesélni a történetüket, már kicsit nehézkesen indult számomra. Meg kellett szoknom a rengeteg információt, az (olasz) neveket, ami hirtelen nagyon sok volt nekem, ráadásul ahhoz is hozzá kellett szoknom, hogy viszonylag kevés a párbeszéd, inkább csak Elena gondolatain keresztül ismerjük meg a helyzetet. Aztán valami megváltozott bennem, magával ragadott az író stílusa, az ötvenes évek Nápolya, sikerült átélnem ezt a teljesen más közeget. Tehát a történet az ötvenes években játszódik, amikor nagyon nehéz idők jártak. A háború utáni időszak megkeserítette az embereket, jellemző volt a szegények és gazdagok közötti nagy különbség, az ujjal mutogatás, az árulók, besúgók iránti gyűlölet, a találgatások, hogy ki, mit, miért és hogyan.. Ezek a dolgok persze nem rögtön kerültek napvilágra, ugyanis a történet elején Elena és a többi gyerek még nagyon fiatal, és mit sem ért az egészből, csak azt hangoztatják egymásnak, amit otthon hallanak.

És ha már a gyerekek. A történetet tehát Elena szemszögéből ismerjük meg, aki már egészen kiskorában elkezdett rajongani Liláért, és ez a rajongás nem is szűnik meg soha. Az már elsőre látszik, hogy a két lány nagyon különbözik egymástól. Elena sokkal visszafogottabb, álmodozóbb és igyekszik betartani  a szabályokat, ráadásul sokszor előbukkan benne az önutálat is. Lila viszont a földön jár, sokkal magabiztosabb, és mindig tudja, mit akar. Emiatt aztán az életük is teljesen másként alakul: mindketten okosak, azonban csak Elenának van lehetősége továbbtanulni, Liláék szülei ezt nem engedélyezték, ugyanis ebben az időben a lányoknak inkább az volt a dolguk, hogy otthon maradjanak, segítsenek, majd pedig megházasodjanak. Szóval a két lány teljesen más irányba indul, és ahogy telik az idő, egyre nagyobb a szakadék az életük között. Ennek ellenére valahogy mégis mindig visszatalálnak egymáshoz. 

Nagyon érdekes volt számomra Elena ragaszkodása Lilához, az ahogy szinte minden döntését aszerint hozta meg, hogy vajon Lila mit gondolna, mit tenne a helyében. Mégsem éreztem azt ennek ellenére, hogy ő lenne az alárendelt, hiszen olykor Lilának is nagy szüksége volt a rá. A barátságuk nagyon különleges és értékes, egy olyan időszakban, amikor szinte mindenki fújt a másikra, a lányoknak sikerült ezen felülemelkedni. Hogy melyikük a briliáns, arra nem jöttem rá, egyszer utaltak rá a könyvben, de én úgy gondolom, hogy egy kicsit mindkettőjükre igaz ez, hiszen habár nagyon mások, a saját területükön, a saját a gondolataikkal megállják a helyüket. 

A könyv végén a lányok még csak 16 évesek, de már így nagyon sok mindenen keresztülmentek. De nem kell megijedni senkinek, mert a regény a Nápolyi regények sorozat első része, szóval úgy érzem még rengeteg kaland vár minket a továbbiakban. Ráadásul a történet egy jó kis fordulattal zárul, ami miatt aztán még izgulhatunk is a lányokért, a jövőjükért. Egy szó, mint száz a döcögős kezdet ellenére engem teljesen elvarázsolt az ötvenes évekbeli Olaszország, különböző okokból, de minndkét lányt megkedveltem, és kíváncsi vagyok, hogy hogyan alakul az életük. 


Értékelés: 5/4



NYEREMÉNYJÁTÉK

Elena Ferrante nem csupán a Briliáns barátnőmmel vonta magára az olvasók figyelmét, hanem azzal is, hogy népszerű könyvét álnéven jelentette meg. Az irodalom számára nem ismeretlen ez, hiszen sokan hagyták, hogy valódi kilétüket homály fedje. A regényhez tartozó játékunkban minden állomáson egy-egy könyvborítót fogtok látni, melyeken nem látszik az alkotó neve. A könyveket mind-mind álnéven publikáló szerzőtől válogattuk. A feladatotok, hogy a cím alapján kitaláljátok a szerzőt, és annak valódi (!) nevét írjátok a Rafflecopter megfelelő sorába.



Figyelem! A beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.



További állomások
12.11. - Szembetűnő
12.13. - Könyvvilág
12.15. - Olvasónapló

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése