„Egyszer azt mondta nekem valaki, hogy írni veszélyes, mert nincs rá garancia, hogy a szavaidat ugyanolyan hangulatban olvassák majd, mint amilyenben leírtad őket.”

/Jojo Moyes – Az utolsó szerelmes levél/


2016. november 20., vasárnap

Fiala Borcsa - Szerinted?


A WMN újságírójaként egy ország imádta meg Fiala Borcsa páratlan humorát, aki cserébe jófejségből nemrég egy ifjúsági regénnyel örvendeztette meg olvasóit. A Szerinted? egy különleges történet, amiben anya és lánya nézőpontját is megismerhetjük.

Kövessétek velünk a 4 állomásos turnét, aminek a végén a Menő könyvek jóvoltából 1 könyvet is kisorsolunk a játékra jelentkezők közül.


KÖNYV ADATAI
Kiadó: Menő Könyvek
Megjelenés: 2016. szeptember 30.
Erdeti megjelenés: -
Oldalszám: 232
Fordító: -
ISBN: 9789634031932
Moly: https://moly.hu/konyvek/fiala-borcsa-szerinted
Megrendelés: http://www.lira.hu/hu/konyv/tovabbi-konyveink/ellenpontok-sorozat-1-szerinted-


A Szerinted?! egy kamasz lány és az édesanyja napi csatáit követi végig, nem kevés humorral. 

Olvasd el Janka naplóbejegyzéseit, majd fordítsd el a könyvet és kövesd, hogy Eszter, az anyuka hogyan éli meg ugyanazokat az örömöket, vitákat, nagy összeveszéseket és kibéküléseket.. 

És hogy ebből mi sül ki? Vágd fel a középső részt, és ez is kiderül!












Fiala Borcsa neve számomra eddig a könyvéig nem volt ismerős, nem ismertem korábbi munkásságait, csak miután belcsöppentem a turnéba, derült ki számomra, hogy a WMN újságírójaként munkálkodik. Persze ezek a dolgok talán annyira nem is számítanak egy könyv elolvasásánál, legfeljebb annyiban, hogy mivel nem ismerem az író stílusát, nem tudom, hogy mire számítsak. 

A rövidke fülszöveg nagyon jól összefoglalja, hogy miről szól a könyv. Adott egy anya és a lánya, akiknek egy félévét ismerhetjük meg Janka naplóbejegyzéseiből és anyukája gondolataiból. Megtudjuk, hogy a közös élményeiket, a vitákat, a ritka békülékeny perceket, hogyan éli meg egy általános iskolában végzős lány, és az ő édesanyja. Őszintén szólva szerintem ez egy remek alapötlet. Úgy értem, a könyv lehet egy kis segítségnyújtás abban, hogy mégis mitől fordulhat elő az, hogy egy kamaszlányt az egyik percben kenyérre lehet kenni, a másikban viszont visítva rohan a szobájába - látszólag - mindenféle indok nélkül. Hogy lehet az, hogy egy anya valamely cselekedetével vagy éppen szólásával jót akar a gyerekének, azonban teljesen visszájára sül el a dolog. Szóval szerintem nagyon érdekes dolog az, hogy egy teljesen hétköznapi szituációt, hogyan értelmez egy gyerek és egy negyven éves anyuka, és milyen kevéske kell ahhoz, hogy teljesen félreértsék egymást. Éppen ezért úgy gondolom, hogy mindkét korosztálynak szól: a kamasznak, akik talán azonosulni tudnak Jankával, és az anyukának, akiknek, ha problémásabb lányai vannak, akkor egy kicsikét tanulhatnak belőle.

Tehát az ötlet remek. A fülszöveg szerint Janka részével kell kezdeni, én persze az anyukával, Eszterrel indítottam, aztán két-három oldal után gyorsan visszalapoztam, aminek így utólag örülök is, mert így számomra jobban átjött a dolog. Tehát Jankával kezdjük. Nem kellett sok idő, hogy rájöjjek, nagyon nem szimpatikus a lány. Értem én, hogy nem könnyű a kamaszkor (tényleg nem az!), rengeteg változás van ilyenkor az életben, mind testileg, mind lelkileg, aztán a problémák otthon, a suliban, a barátokkal, és az első szerelem, a jövő tervezése, amik mind ,,tönkre teszik" az életüket. Ehhez hozzájön a meg nem értettség érzése, amiből az következik, hogy fontos dolgokról nehezen nyílnak meg, vagy csak a barátoknak, otthon nem. Ezekből aztán mind kijutott Jankának. Huh. A naplója tele van hangulatváltozással, az egyik percben minden szuper, a másikban meg szörnyű, semmi középút. A problémák megjelennek nála is otthon (elvált szülők), az iskolában (tanárok piszkálása, veszekedés a barátokkal, plátói szerelem), és a jövőjét illetően is. A fő szál pedig természetesen, az anyukájával való kapcsolata, a sok veszekedéssel, ajtócsapkodással, és néha-néha megjelenő boldogabb jelenetekkel. Valahogy nekem egyáltalán nem sikerült vele azonosulnom, persze nagyon jól emlékszem, hogy nekem is sok nyűgöm volt kamaszkoromban (inkább a gimiben), előfordult, hogy nem lehetett hozzám szólni ki tudja miért, de Janka azért elég jól túltesz ezen. A legfőbb oka egyébként biztos az, hogy én már kiskorom óta nagyon jó viszonyban vagyok anyuval, szinte soha nem vesztünk össze, ha mégis, kiabálásra nem emlékszem (egyikünk részéről sem). Anyu inkább mindig a lelkiismeretemre hatott, amitől elszégyelltem magam. A lényeg tehát az, hogy én ezt annyira nem tudtam átérezni.


Ami Eszter részét illeti, sokkal nyugisabb volt, néhol kicsit unalmas is. Az tetszett, hogy nem mindig pont ugyanazt mesélte el, amit Janka szemszögéből is láttunk, hanem kaptunk némi plusz infót ebből az időszakból. Egyébként az ő szemszögét nagyjából abból ismerjük meg, amikor testvérének, Verának meséli el, hogy épen mi zajlik otthon. Vera egyébként nekem nem volt túl szimpi, sokszor nagyon vicces akart lenni, de nem mindig sikerült neki. A kapszulás ötlete viszont nyerő volt: a két testvér kitalálta, hogy Eszter készítsen egy kapszulát lányának, amibe tegyen el mindenféle közös emléktárgyat, amit ha a jövőben megtalálnak, akkor jót mosolyognak azon, hogy milyenek voltak ez időben. Ez szerintem eredeti és vicces ötlet volt.

Összességében azt mondanám, hogy nem bántam meg, hogy megismertem az írónőt. Habár Jankát nem zártam a szívembe, az ötlet nagyon jó volt. Nem mellesleg néhány a kamaszokat érintő súlyos téma is bekerült a könyvbe, mint a testképzavar, vagy a válás okozta nehézségek. Ezekeről többet is olvastam volna. Mivel kétféle életkorú személy áll a könyv középpontjában, a stílusa is más mindkét résznek: a kamaszosat nagyon eltalálta, a nyelvezetével, mai szlengekkel, viszont azt észrevettem, hogy ebből néhol került át a ,,felnőtt részbe" is, főleg Vera szóhasználatába, amit picit furcsálltam. A fülszövegben ígért humort hiányoltam, vagy lehet, hogy csak nekem nem jött át. Egyébként a könyv felépítése egyedire sikeredett, ugyanis az anya-lánya páros sorsát a könyv közepébe bujtatott kis füzetecskéből tudhatjuk csak meg. Én mondjuk nagyon nem szerettem szétvágni a könyvet.

Értékelés: 5/3.5


NYEREMÉNYJÁTÉK


A mostani játékunkban Fiala Borcsa újságírói munkásságára térünk ki. Minden bejegyzésnél találsz egy részletet Fiala valamelyik cikkéből, a ti feladatotok pedig, hogy vagy a cikk címét, vagy az url címét írjátok be a Rafflecopter doboz megfelelő sorába. Sok sikert!


Nem tudom, ki volt az értelmi szerzője a Fogtündér intézményének, de legszívesebben jól fenéken harapnám a frissen (és alaposan) megmosott fogsorommal. Én ugyanis hiába próbáltam eltitkolni a létezését is, a gyerekem úgy került haza egyik nap az iskolából, hogy nemcsak ennek a rémes rüfkének a létezésével volt tisztában, de a konkrét árfolyamokkal is.



Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz, a nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a kiküldött értesítőre, ellenkező esetben újat sorsolunk.




11.16. - Sorok Között
11.18. - Szembetűnő
11.20. - Könyvvilág
11.22. - KönyvParfé

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése