„Egyszer azt mondta nekem valaki, hogy írni veszélyes, mert nincs rá garancia, hogy a szavaidat ugyanolyan hangulatban olvassák majd, mint amilyenben leírtad őket.”

/Jojo Moyes – Az utolsó szerelmes levél/


2016. október 15., szombat

Brittainy C. Cherry - Lebegés


Az Insomnia könyvek újabb sikertörténetet hoztak el nekünk. Tristan és Elizabeth gyönyörű szerelmi történetét olvashatjuk magyarul, Brittainy C. Cherry lehengerlő stílusának előadásában. A Blogturné Klub bloggerei is olvasásra invitálnak mindenkit, a megszokott bejegyzésekkel, extrákkal és nyereményjátékkal, amelyen 3 példányt sorsolunk majd ki.

KÖNYV ADATAI
Kiadó: Libri - Insomnia könyvek
Megjelenés: 2016 szeptember
Eredeti megjelenés: 2015
Oldalszám: 462
Fordította: H. Prikler Renáta
ISBN: 9789634330684


Óva intettek Tristan Cole-tól. Azt mondták, kegyetlen, jéghideg, durva. Elítélték a múltja miatt. Ha csak ránéztek, egy szörnyeteget láttak, akinek bűnhődnie kell. Én tehetetlennek és dühösnek láttam, mert bennem is hasonló erők dolgoztak. Üresek voltunk. A múlt sebei a földre húztak minket, pedig mi lebegni szerettünk volna. Ő mennydörgés volt, én villámfény – soha nem volt még ilyen tökéletes vihar. Tristan csókja haragos volt, és szomorú. Bocsánatkérő és gyötrelmes. Nyers és valódi. Mint az enyém.
Lizzie és Tristan torokszorító szerelmi története éppúgy szól veszteségről és újrakezdésről, mint a bennünk rejlő démonok legyőzéséről. Brittainy C. Cherry Az vagy nekem sorozata már milliók szívéhez talált utat. Engedd be te is!





Első pillantásra beleszerettem a könyvbe, vagyis... a borítóba. Valami megfogott benne, és már azelőtt el akartam olvasni, hogy megnéztem volna, miről szól. A fülszöveg nem ígért olyan nagyon sokat, hiszen rengeteg hasonlót lehet olvasni mostanság, de persze belevágtam. És milyen jól tettem! Fogalmam sincs, hogy ahogy mondani szokás, mitől volt más ez mint a többi, de egyszerűen képtelen voltam letenni, egy nap alatt elolvastam, amibe egy hosszú éjszaka is benne volt. Talán azért lehetett így, mert mostanában inkább a fantasyk világába temetkeztem, hol álmot fejtek, hol tündérekkel harcolok, és ez a könyv pedig visszacsöppentett a nyers valóságba, ahol nincs varázslat, az emberek meghalnak, emészti őket a gyász, de mégis próbálnak túlélni.

Lizzie és Tristan párosa jól működik, valószínű azért is, mert mindketten sérültek, nem csak az egyikük, és egymás sebeit gyógyítják akarva-akaratlanul. De ne szaladjunk ennyire előre. A prológus olvasása közben, amikor is belepillanthattam Tristan boldog múltjának egy darabkájába, márt tudtam, hogy ez nagyon fog fájni. Igazam lett. Amikor már a jelenben jártunk, körvonalazódott Elizabeth élete is lassacskán, ő is elveszített valakit már egy éve, és még mindig azon van, hogy továbblépjen. Amikor kislányával visszatér régi otthonába, még mindig csak árnyéka önmagának, de próbál erős maradni Emma miatt. És akkor beköltözik a szomszédba Tristan Cole, ami mindent megváltoztat. Őszintén szólva fogalmam sincs melyikőjüket sajnáltam jobban, hiszen mindketten sokat veszítettek, összetörtek, magányosak voltak. Aki egy picit segített oldani ezt a nyomasztó helyzetet, az Emma volt, Elizabeth kislánya, imádnivalóan édes gyermek.

Ahogy írtam fentebb, a könyv borítója fogott meg legelőször, és ahogy elképzeltem Tristant és olvastam az érzéseiről, rájöttem, hogy milyen jól eltalálták ezt a képet, mert mintha csak ő elevenedett volna meg rajta. Olyan férfikarakter ő, akiről szívesen olvas az ember, a sebzett szívébe, nyers fájdalommal teli szemébe teljesen elvesztem. Lizzie is szimpatikus volt, egy igazi harcos, egy anyatigris, aki veszteségében is mindent megtesz lányáért. Szerettem a kapcsolatuk kialakulásának minden részletét: az elején még csak a felejtésre használták egymást, aztán a könyv középtől kezdve kivirágoztak az érzelmeik, és egyre közelebb kerültek a másikhoz. Már régen olvastam olyan könyvet, ami ennyi érzelmet hozott ki belőlem, hiszen szó szerint az egyik percben sírtam, a másikban nevettem, ami őszintén szólva jól esett, mert kellet, hogy egy kicsit feloldja a sötét hangulatot.

Tristan és Lizzie azonban sokáig nem élvezheti a megérdemelt boldog perceket, mert a múltjuk egy meghatározó részlete összeforrt, és kitörni készült. A regény eme részlete nekem annyira nem tetszett, felesleges volt már ezt a szálat bonyolítani szerintem, hiszen így is eleget szenvedtek a szereplőink. A főkonfliktust viszont nem az okozta, amit vártam, volt benne egy jól eltervezett csavar, ami még dobott egyet a sztorin, de igazából enélkül is meglettem volna. Nem baj, ettől függetlenül élveztem, és számomra nem vett el semmit a történet lényegéből.
,,Ismered azt a helyet a rémálmok és az álmok között? Ahol sohasem jön el a holnap, és a tegnap fájdalma teljesen megszűnik? Ahol a szíved egyszerre dobban a szívemmel? Ahol nem számít az idő, és a légzés sem teher? Ahol nem létezik más, csak a könnyű lebegés? Ott szeretnék élni. Veled."

Talán nem fog meglepődni senki ezek után, amikor azt mondom, hogy tetszett, igazából imádtam. Felüdülés volt, mert az utóbbi időben teljesen kimaradtak ezek a fajta könyvek, amiket egyébként szeretek, csak mostanság sok újba kóstolok bele. Tristan és Lizzie mellett a mellékszereplőket is jól eltalálta az írónő, mert megvolt a vicces barátnő, aki oldotta a hangulatot, az édes Emma, na és Zeuszról, Tristan kutyájáról sem szabad megfeledkezni. Természetesen nem volt híján szenvedélyes jeleneteknek sem a könyv, nagyon hamar izzott a szereplőink között a levegő, sőt mondhatni az elején ez volt az egyetlen ,,eszköz", aminek segítségével megindult a továbblépésük folyamata. A regény tehát egyszerre volt lehengerlően szomorú és csodálatosan szép, a karakterek kedvelhetők, a problémáik valósak, nem sablonosak. Ha elkezded, nem ereszt a történet, egyszerűen képtelen vagy másra gondolni.

Értékelés: 5/5*

Blogturné extra - Franggy Yanez

Ahogy azt többször is említettem a bejegyzésben, egyszerűen beleszerettem a borítójába. Pedig nem a zsánerem a rajta szereplő modell, Franggy Yanez, de mégis valahogy megfogott a hangulata, és a könyv is megerősítette ezt az érzést bennem, hiszen a leírtak alapján mintha csak Tristan szerepelne rajta. Ezért úgy döntöttem, hogy - hátha nem vagyok egyedül az érzéssel - egy kicsit megmutatom, hogy ki is ez a titokzatos idegen. Ahogy már írtam Franggy Yanezről van szó, aki Venezuelában született, de jelenleg Amszterdamban él, modell és fotós egyaránt. Szereti, hogy a kamera mindkét oldalán tevékenykedhet. Rengeteget utazik, de a kamerája nélkül nem megy sehova. Folyékonyan beszél angolul és spanyolul, de megérteti magát portugálul, olaszul és persze hollandul. Mi könyvmolyok is többször ,,találkozhatunk" még vele, hiszen nem csak a Lebegés borítóján szerepel! Nézzétek!





NYEREMÉNYJÁTÉK

A könyvben mindkét szereplő elvesztette élete szerelmét, gyászolnak, özveggyé váltak. Rengeteg írót megihletett már, hogy olyan karaktereknek találjanak szerelmet, akik hitték, hogy már nem lehetnek új emberbe szerelmesek. És mégis, szavakkal csodákat lehet létrehozni, szomorkodásból reményt lehet fakasztani.
A játék végén 3 példányt sorsolunk ki Brittainy C. Cherry: Lebegés című könyvéből, ehhez viszont minden pontot teljesítened kell a rafflecopterben. 4 író és könyv címet kell beírnod, amelyekben valamelyik főszereplő özvegy.
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.



További állomások

10.15. Könyvvilág blog
10.17. Zakkant olvas
10.19. CBooks
10.21. Insane Life
10.23. Deszy könyvajánlója

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése