„Egyszer azt mondta nekem valaki, hogy írni veszélyes, mert nincs rá garancia, hogy a szavaidat ugyanolyan hangulatban olvassák majd, mint amilyenben leírtad őket.”

/Jojo Moyes – Az utolsó szerelmes levél/



2016. július 28., csütörtök

Tabitha Suzuma: Forbidden – Kimondhatatlan - Cover Reveal


A Forbidden - Kimondhatatlan egy különleges regény, ami két testvér vállalhatatlan szerelméről szól, ami legalább annyira lebilincselő, mint amennyire ellentmondásos.

Az érzékenyen megírt, felkavaró történet a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában 2016 őszén lát napvilágot.


A fülszöveg
A szerelem nem ismer határokat…
Lochant és Mayát a testvéri szálakon túl mindig is mély barátság fűzte egymáshoz. Mivel alkoholista anyjukra nem számíthatnak, közösen nevelik három kisebb testvérüket. Ez a megpróbáltatásokkal teli élet – és a köztük lévő tökéletes összhang – a megszokottnál jóval közelebb hozza őket egymáshoz.
Olyan közel, hogy végül egymásba szeretnek.
Lochan és Maya tudja, hogy a kapcsolatuk vállalhatatlan, és nem folytatódhat tovább. Ám tehetetlenek, mert amit éreznek, az semmihez sem fogható…

A borító

Amit a könyvről tudni kell
Megjelenés: 2016. ősz

Néhány információ az írónőről
Tabitha Suzuma Londonban született. Gyűlölte az iskolát, ezért mindig a hátsó padban ült, és történetek írásával ütötte el az időt. Sosem bukott le, mert a tanárai azt hitték, jegyzetel. Az egyik tanára azt írta bizonyítványába: sokkal jobb eredményeket érhetne el, ha levenné a lábát a padról. Suzuma a mai napig ebben a pózban ír: dönthető támlájú karosszékben, ölében a vezeték nélküli billentyűzetével.
Szülei tiltakozása ellenére Suzuma tizennégy éves korában kimaradt az iskolából. Táncot tanított és agyi rendellenességgel született gyerekekkel foglalkozott, végül levelezőn leérettségizett, és francia irodalom szakon szerzett diplomát. Ezután angoltanárként, informatikusként, fordítóként és általános iskolai tanárként dolgozott. 2004-től főállású író és magántanár. Könyveit több díjra is jelölték. Eddig elnyert elismerései: Young Minds Award, Stockport Book Award, Premio Speciale Cariparma.

Idézetek a könyvből

„– Senki sem állhat az utunkba. Legalábbis addig, amíg mindketten ugyanazt akarjuk. Egy percig se hidd, hogy amit teszünk, az rossz, Lochie. Ez a többiek véleménye, az ő problémájuk, az ő hülye szabályuk, az ő előítéletük. Mind tévednek, mert nem látnak tovább az orruknál, mert kegyetlenek…”

„– Maya, kérlek, figyelj rám egy kicsit! Félreértesz! Én csak azért mondtam azokat a dolgokat, mert beleőrülök, hogy egy fedél alatt lakunk, de csak akkor… csókolhatlak vagy ölelhetlek meg, ha más nem látja. Olyan jó lenne, ha nem kellene titkolóznunk, ha megfoghatnám a kezed, ha rendesen megcsókolhatnálak, megölelhetnélek. Ha megtehetném azt a sok kis apróságot, ami másoknak magától értetődő! Szabad akarok lenni, nem akarok azon görcsölni, mi lesz, ha valaki rajtunk üt és szétválaszt minket, értesíti a rendőrséget, elviteti a kicsiket, és mindent tönkretesz. Nem bírnám elviselni, hát nem érted? Azt akarom, hogy te legyél a barátnőm, de megkötések nélkül.”

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése