„Egyszer azt mondta nekem valaki, hogy írni veszélyes, mert nincs rá garancia, hogy a szavaidat ugyanolyan hangulatban olvassák majd, mint amilyenben leírtad őket.”

/Jojo Moyes – Az utolsó szerelmes levél/


2016. január 27., szerda

Emily March - Angyalszárnyak

Üdvözöljük Eternity Springsben, a mennyország e Sziklás-hegység vidékén megbúvó szegletében! Egy angyali kisváros, ahová meggyógyulni, az életet újrakezdeni érkeznek vereségekkel, tragédiákkal megvert emberek. Az építész Gabriel Callahan például egy balesetben elvesztette a feleségét és a kisfiát, Eternity Springsben akar félrevonulni a világtól. Új lakóhelyén azonban, ha tetszik, ha nem, barátságos és gyakran kíváncsi szomszédok ismerkedési kísérleteivel kell számolnia. Csak akkor kezdi megérezni az őt körülvevő világ gyógyító jellegét, amikor hajlandó beismerni, hogy gyengéd érzelmeket táplál a helyi állatorvosnő, Nic Sullivan iránt. És a város építészként is igencsak számít rá.




Ezt a könyvet még tavaly találtam, miközben böngésztem. keresgéltem a neten, és mivel megtetszett a fülszövege eltettem későbbre. Szerintem mindenki életében vannak ilyen-olyan könyvek, amelyeket mindig csak rakosgatunk későbbre. Ezért is nagyon jó ,,találmány" a várólista csökkentés, ahova idén be is került az Angyalszárnyak. Nos, nem kellett olyan sokat várni, már viszonylag hamar megjött hozzá a kedvem - talán azért, mert nagyon sokan dicsérték (,,romantikusoknak kötelező") -, és elővettem a könyvet. A nagy dicséretek miatt magasak voltak az elvárásaim, de sajnos egy kicsit csalódnom kellett, mert akármennyire is megható az alaptörténet mégsem tudta megérinteni a lelkemet.

Angyalszárnyak. Már a könyv címében is feltűnik a gyógyító angyal, amely a könyv egészét átjárja (persze csak átvitt értelemben) egy édes kisvárosban, Eternity Springsben. Erre a gyógyításra és segítségre legfőképpen a főhősünknek, Gabenek van a legnagyobb szüksége. Már a fülszövegeben is kiderül, hogy Gabe elvesztette imádott feleségét és fiát egy balesetben, és konkrétan meghalni érkezett az eldugott város, még eldugottam birtokára. A halál helyett azonban teljesen mást hoz neki az új hely, és az életében már régóta tartó sötétséget lassan felváltja a fény. Egyrészt maga a hely, a békés környezet, a barátságos emberek, az örökké nyomába szegődő kutya és persze Nic, a város állatorvosa. 
,,Az emlékek sárkányok, és neki nincs fegyvere, hogy megküzdjön velük."
Habár Gabe élete a legtragikusabb a történetben, azért Nicnek sem egyszerű. Apja és férje is elhagyta, egy nehéz váláson van túl, így nem csoda, hogy nehezen bízik meg a Gabrielben, és úgy általában a férfiakban. Emiatt egyáltalán nem meglepő, hogy a kapcsolatuk nehezen indul, és marad is szinte végig, hiszen ott van Nic óvatossága a férfiakkal szemben, amit megpecsétel nehéz múltja, hát még átvállalni egy hatalmas terhet más válláról... Nem könnyű.


Úgy gondolom, hogy a történet nagyon életszerű. Talán túlságosan is. A vonzódás, a szeretet, a bizalom csak szépen lassan alakul ki a főszereplőink között, mindketten ízig-vérig reális karakterek, hamisíthatatlan emberi hibákkal. Gabe szenvedése nagyon valós, és elköveti azokat a dolgokat, hibákat, amik a gyász folyamatával együtt járnak. Mindennek ellenére mégsem tudtam teljesen átérezni, vagyis együtt érezni vele, ennyi szenvedés mellett hiányoztak az érzelmek. Tudom, hogy ez nagyon hülyén hangzik, talán velem van a gond, és nem tudtam 100 százalékig belemerülni a könyvbe. De mégis úgy gondolom, hogy ez a könyv hibája, mert az ő ,,dolga", hogy kikapcsoljon! 

Amivel még gondom akadt, az Nic volt. Nem nyerte el tetszésemet a karaktere, nekem kicsit átlagos volt. Igazából Gabe mellett nem igazán tudtam rá figyelni, egyszerűen nem keltette fel az érdeklődésemet. Nyilván ez azért is lehetett, mert mégis csak Gabe érzelmi válsága volt a lényegesebb pont a történetben, ami köré épült Nic élete.

Persze nem kell megijedni, nem akarom én nagyon lehúzni a történetet, mert a maga módján, a gyógyító erejével kedves történet volt. A mellékszereplőket is nagyon megkedveltem, a bölcs Celeste-t, és a három barátnőt, a szingli nők tipikus gondjaival és humoros életével. Ráadásul ez egy könyvsorozat első része volt, ugyanis a folytatásban még ott van Sage, Cam, Ali, Sarah és Cat története. Ezeket a szereplőket én is megkedveltem (Cat kivételével, ő még nem tűnt fel), szóval valószínű el fogom olvasni őket valamikor (íme az élő prédája annak, hogyan születik egy várólistás könyv egy várólistásból!).

Értékelés:5/4

Egy kicsit részletesebben a további részekről:


2. Emily March: A Kolibri-tó (Hummingbird Lake) - Sage és Colt története
3. Emily March: A szívfájdalom-zuhatag (Heartache Falls) - Ali és Mac története
4. Emily March: Lover's Leap - Sarah és Cam története
5. Emily March: Nightingale Way - Cat és Jack története

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése