„Egyszer azt mondta nekem valaki, hogy írni veszélyes, mert nincs rá garancia, hogy a szavaidat ugyanolyan hangulatban olvassák majd, mint amilyenben leírtad őket.”

/Jojo Moyes – Az utolsó szerelmes levél/


2015. március 3., kedd

Sarah Dessen -KettőAzEgyben


Az elmúlt pár napban két Dessen könyvet is elolvastam, és most úgy döntöttem, hogy nem írók róluk külön-külön, hanem inkább egy bejegyzést. Amit így előre elmondanék, hogy nagyon szeretem a könyveit, mert azon kívül, hogy mindig elmesél egy édes kis szerelmi történetet, mindig van valami több, valami tanulság az adott történet mögött. Legyen szó családról, barátságról, vagy éppen a felnőtté válás nehézségeiről. Ráadásul a szereplői is mindig szerethetők, nekem eddig nem nagyon volt gondom egyik lánnyal sem. A két könyv, amiket nemrég olvastam az Egy felejthetetlen év, és a legújabb regénye, Az álom két keréken volt, és ezekről szeretném elmondani a véleményem.



Álom két keréken

Mióta a szülei elváltak, Auden képtelen aludni. Olyan rutint alakított ki, aminek a segítségével átvészeli az éjszakákat. De amikor úgy dönt, hogy a nyarat a tengerparton tölti apjával és új családjával, megpróbál felhagyni régi életmódjával.
A nyaralás több kihívást tartogat a számára, mint képzelte. Nem csak apja új családjába kell beilleszkednie, de a környékbeli pletykás lányokkal is meg kell találnia a közös hangot. És ott van még Eli is, aki szintén álmatlanságtól szenved, és aki állandó éjszakai partnere lesz. A hosszúra nyúlt nyáréjszakákon szinte bármi megtörténhet…
Ez a legújabb könyve, mégis ezzel kezdeném, mert hát ezt olvastam először. Ahogy a fülszövegben látszik Auden szülei elváltak, amit habár ő nem vall be nehezen visel. Tanulásba fojtja a bánatát, ami anyukájának nagyon tetszik, mivel ő egyetemi tanár, és hát eléggé szigorú elvárásai vannak a lányával szemben. Nem veszi észre, hogy Auden mennyire szenved, és hogy jobban oda kellene figyelnie rá, mert így nagyon sok minden kimarad az életéből. Egyébként ezt Audin se látja be, egész addig, amíg nem költözik el apja új családjához, és nem ismeri meg a titokzatos Eli-t, és nem szerez igaz barátokat, legfőképp Maggie-t, akik számos renget új igazi élménnyel gazdagítják őt. Minden, ami a gyerekkor része: kajacsata, újságkihordás, házibuli, ja és persze a biciklizés. Igen, mivel szegény Auden még azt sem tud. Ebben a városban viszont szinte minden erről szól, úgyhogy Auden is kénytelen elsajátítani ezt a képességet. Az új családjáról is megváltozik a nézete: Heidi a mostohaanyja, aki látszólag egy cicababa, akit csak a divat, a magazinok meg a butikja érdekel (legalábbis Auden anyukája szerint), most szülte meg a lány féltestvérét Tishbe-t... na jó inkább Isbyt :) Heidi teljesen magára maradt a babával, mivel Auden apja nem hajlandó segíteni neki, csak a munkájával, a könyve írásával van elfoglalva. Így hát Auden rákényszerül, hogy segítsen neki, és jobban megismerje, sőt talán megkedvelje mostohaanyját, és új hugicáját.
Először is szeretném leszögezni, hogy ez lett a kedvencem Saráhtól. Annyira aranyos történet volt, egy percre sem unatkoztam. Minden szereplőt megkedveltem, ráadásul rengeteg mondanivalója volt a könyvnek: hogy ne ítélj túl elhamarkodtam (ez volt Auden talán legnagyobb hibája), hogy sose késő új élményeket szerezni, és ami talán a legfontosabb, hogy az emberek változnak. Persze a tanulságok mellett azért megismerhettük Eli-t is, akivel én rögtön szimpatizáltam. Természetesen ő volt az, aki rávezette Audent a változásra, a sok új élmény befogadására, és segítette arra, hogy a nyár végén egy teljesen új lány váljon belőle. Egy új Auden. Hiszen mint tudjuk az emberek igenis képesek a változásra :)
Értékelés:5/5


Egy felejthetetlen év

Legjobb barát nélkül az élet csúf, szörnyű hely.”
Halley és Scarlett évek óta legjobb barátnők. Megosztják egymással titkaikat, ruháikat és szerelmeiket. Mások szemében Scarlett a népszerű, feltűnő lány, Halley csak a csendes barátnő, ám ő nem bánja: ketten tökéletesen kiegészítik egymást. A gimnázium harmadik évének elején azonban megbillen az egyensúly. Először Scarlett barátja, Michael – az évfolyam legendája, akivel boldogan randizna az iskolában az összes lány – meghal egy motorbalesetben. Aztán Scarlett hamarosan megtudja, hogy Michael gyermekét hordja a szíve alatt. Életében először Scarlettnek van igazán szüksége Halleyre. Ám bármennyire igyekszik is Halley, meg kell küzdenie a saját problémáival is – próbál eltávolodni parancsolgató anyjától, miközben élete első komoly kapcsolatát éli meg. Lehet, hogy Halley és Scarlett barátsága megroppan a súly alatt, de soha nem törik meg… mert az igazi barátságban az ígéret örökre szól.
Jajj ez a történet is nagyon tetszett, másfél nap alatt kivégeztem. Halley és Scarlett két teljesen különböző ember, de valahogy még is legjobb barátnők tudnak lenni. Halley visszahúzódóbb, aki betartja a szabályokat, Scarlett a vörös hajával már-már lázad a világ ellen, ő az aki könnyen barátkozik, és nem fél kimondani a véleményét. Habár ha együtt vannak egyikük sem fél, hiszen egymással mindent megbeszélnek. De ezen a nyáron minden megváltozik. Scarlettnek új barátja van, akivel nagyon boldog együtt. Sajnos a szerelmük csak rövid idegi tarthat, mert Michael egy motorbalesetben életét veszti. Halley igazi jó barátnőhöz híven mindenben segít Scarlettnek. Még akkor is amikor kiderül a lány titka: terhes. De nem számít, mert Scarlett - talán egyedül - kiáll barátnője mellett, segít neki mindenben. Mindeközben ő is megismerkedik egy fiúval, a híres rossz fiúval Maconnel. Igazság szerint egészen hamar összejönnek, habár látszólag nem illenek össze, de mégis jól kijönnek egymással. Még akkor is ha Halley anyukája nem nagyon örül ennek a kapcsolatnak. Nos igen Halley és az anyukája nem igazán jönnek ki egymással mostanság. Halley mintha megváltozott volna, és már nem beszélnek meg mindent egymással úgy mint régen. Ez most vagy a kamaszkor miatt van, vagy Halley tényleg rossz útra lépett..
Nos ez a könyv egy kicsit más mint az eddigiek. Habár itt is ott volt Macon, aki "udvarolt" Halleynek, én mégis úgy érzem, hogy ez a könyv inkább szólt Halley és Scarlett nem mindennapi barátságáról, vagy ha már itt tartunk anyukájával való kapcsolatáról. Érdekes, hogy Sarah szinte az összes könyvében felhoz valamiféle konfliktust anya és lánya között, és valahogy mindig ezekben a részekben van a könyvei igazi tanulsága is. Itt is láthattuk, hogy Halley és anyukája akik régen jó barátnők voltak, mindent megbeszéltek egymással, miként távolodnak el egymástól, egy hatalmas szakadékot hagyva maguk után, és hogy vajon sikerül-e helyrehozniuk mindezt. Egyébként azért Maconról is ejtenék néhány szót. Igazából még az elején bírtam is, de tényleg. Mert akkor még mindig ott volt Halleynek. De aztán valahogy mindig elmaradozott, nem igazán segített a lánynak önmagára találni (mert ugye Sarah többi könyvében így szokott lenni), ráadásul kényszeríteni akarta Halley valamire, amire láthatóan még nem volt kész. Szóval egyre unszimpatikusabb lett számomra, és örültem, amikor Halley végre a sarkára állt, és megmondta a valódi véleményét. A vége is tetszett. Az hogy  nem történt semmi hihetetlen nagy katarzis, és hatalmas szerelmi jelentek, egyszerűen csak lezárult egy év... De ez nem jelenti azt, hogy Halleynek nincs esélye egyszer a szerelemre, egyszerűen ez most nem erről szólt. Hanem Halleyről és Scarlettról... és a babáról :) Azt azért még megjegyezném, hogy a borítóval nem igazán értek egyet; mármint szerintem a képen a két barátnőnek kellene szerepelni, nem pedig Maconnak. 
Értékelés: 5/4.5

Azt említettem, hogy az Egy felejthetetlen év borítójával nem értek egyet, de az Álom két kerékren külföldi borítóival annál inkább. Nézzétek csak! 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése