„Egyszer azt mondta nekem valaki, hogy írni veszélyes, mert nincs rá garancia, hogy a szavaidat ugyanolyan hangulatban olvassák majd, mint amilyenben leírtad őket.”

/Jojo Moyes – Az utolsó szerelmes levél/


2015. január 5., hétfő

Jessica Sorensen - Callie, Kayden és a véletlen

Kayden megtanulta, hogy egyetlen esélye a túlélésre az, ha némán tűri a szenvedést. Ha szerencséje volt, meg tudta húzni magát, és tette a dolgát, kibírta egyik napot a másik után. Ám egy este úgy tűnt, végül mégis oda a szerencséje – és az élete… míg fel nem bukkant egy Callie nevű lány, éppen időben, hogy őrangyalként megmentse. Callie nem hisz a szerencsében. A tizenkettedik születésnapján történt szörnyűség óta nem. Miután túlélte a borzalmat, Callie eltemette magában az érzelmeit, és megfogadta, hogy soha senkinek nem árulja el, mi történt. Most, hat évvel később, még mindig küszködik ezzel a fájdalmas titokkal, ami kis híján felemészti. Amikor a sors úgy hozza, hogy Kayden és Callie ugyanarra az egyetemre kezdenek járni, a fiú elszánja magát: megismerkedik a gyönyörű lánnyal, aki megváltoztatta a végzetét. A csöndes és visszahúzódó Callie még mindig fél bárkit is beengedni a világába. Kayden azonban biztos benne, hogy Callie okkal tért vissza az életébe. És minél inkább igyekszik a lány életének részévé válni, annál inkább rádöbben, hogy ezúttal Callie szorul megmentésre… 

Mostanában kicsit hanyagoltam a YA könyveket, mert őszintén szólva számomra egy kicsit egyhangúak lettek. Azt találkoztam Kaydennel és Callievel. Elég sok jót olvastam róluk, szóval belekezdtem. Még szerencse, hogy így történt, mert tényleg nagyon tetszett, és sikerült újat mutatnia. Nem tudnám pontosan meghatározni, hogy miért... Talán mert ami Callivel történt, az tényleg borzalmas, és egyáltalán nem lehet hétköznapinak mondani. Vagy talán azért, mert nem egyoldalú a történet, hanem mindkét fél valamilyen szinten próbálja megmenteni a másikat. Esetleg azért, mert a szereplők között szépen lassan alakult ki a vonzódás, nem pedig egy hét alatt. És szerintem pont ettől volt jó. A szereplők az utolsó betűig féltek és bizonytalanok voltak, ezek a az érzelmek is hajtották őket végig, nem pedig az "elsöprő szerelem" vagy mi a szösz.
Sokáig gondolkodtam, hogy miként írjam a bejegyzést, lelőjem-e a "poént" vagy se. Hát úgy döntöttem, hogy nem lövöm le, mert szerintem el kell olvasni ezt a könyvet. Az már az első fejezteben kiderül, hogy mi Kayden problémája. Apja szörnyen erőszakos ember, állandó rettegésben tartja, sokszor megveri. Így találkozik Callivel is. A lány megmenti őt egy újabb szörnyű veréstől, amit aztán Kayden sehova se tud tenni. Hiszen az emberek ilyenkor inkább másfelé néznek, nem? Nem mennek oda szembeszállni a szörnyeteg apjával! És főként nem segítenek neki! Ráadásul pont Callie, aki a 12. szülinapja óta teljesen megzakkant, lenyírta haját, hatalmas ruhákba jár, és nem szól senkihez sem. Hát most szólt. Az apjához. És ezzel megmentette őt. Vajon ez az ő szerencséjük?

A kis elmélkedés után el is mondanám miről van szó. (bocsi, néha előfordul velem ilyen, és nem tudok leállni) A lényeg hogy Callie megmenti Kaydent az apjától, amin a fiú nagyon meglepődik, és nem tudja hova tenni a lány cselekedetét. Aztán pár hónappal később kiderül, hogy ugyanarra az egyetemre járnak, így Kaydennek sikerül megköszönnie a segítségét, ráadásul jobban megismerheti őt. Egyre közelebb kerülnek egymáshoz, és végül ki is derül Callie szörnyű titka... A lány egyébként mát nyáron beköltözik az egyetemre, ahol megismerkedik Seth-el. Nagyon bírtam a srácot, egyrészt azért, mert ő az első igazi barátja Callinek, akinek még a titkát is elárulja, és éppen ezért mindig számíthat rá. Ráadásul neki se volt könnyű a múltja, ő is sok sebet hozott a gimiből. Ha már a szereplőknél tartunk kiemelném Luke-ot is, aki Kayden legjobb barátja. Örültem neki, hogy nem egy tipikus bunkó focista, hanem egész jó fejnek tűnik, Callivel is jól kijön. Elég sok elejtett utalást kapunk róla, ami miatt utána is néztem a sorozatnak, és kiderült, hogy neki is lesz egy része, a The Destiny of Violet & Luke.
Aztán ahogy haladtam a történettel egyre jobban érzékeltem, hogy milyen kevés oldal van hátra, és mégse jön el a várva-várt katarzis. Hát persze, hogy nem, mivel a könyvnek folytatása van. Na ettől aztán még jobban lázba jöttem, főleg mivel persze úgy lett vége, ahogy az lenni szokott ilyenkor: kiakadtam!

Értékelés.5/5

A könyvben Callinek és Sethnek volt egy közös listájuk, amiket meg akartak tenni, azért, hogy jobban legyenek. Én pedig voltam olyan lelkes, hogy kiszedegettem őket:) (van olyan pont ami ismétlődik, erről nem én tehetek)

3. pont: Próbálj meg boldog lenni!
3. Pont: Légy röhejesen, megrészegülten boldog!
3. pont: Egyszer az életben azt tedd, amit akarsz, és ne azt, amit szerinted tenned kéne!
4. pont: Viselj színes felsőt!
7. pont: Csinálj valamit csak azért, mert jó buli!
8. pont: Tedd próbára magad!
9. Pont: Táncolj az esőben!
12. pont: Próbálj meg haladást elérni valamiben, amitől félsz!
13. pont: Éld meg a pillanatot!
15. pont: Légy önmagad!
17. pont: Kétség és habozás nélkül hagyd, hogy valami csodálatos történjen!
21. pont: Hagyd magad unatkozni!
21. pont: Teremts magadnak emlékezetes pillanatokat!
27. pont: Segíts valakinek anélkül, hogy kérné!
28. pont: Hívj meg vacsorára egy ismeretlent!
33. pont: Feküdj valaki mellett mozdulatlanul, egyszerűen csak élvezve a másik közelségét!
34. pont: Engedd, hogy valaki Kayden közel kerüljön hozzád!
43. pont: Ne hagyd magad!
43. pont: Nézz szembe a félelmeiddel, és küldd el őket a picsába!
49. pont: Légy őszinte önmagadhoz!
52. pont: Próbálj szerencsét, az Isten szerelmére!




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése