„Egyszer azt mondta nekem valaki, hogy írni veszélyes, mert nincs rá garancia, hogy a szavaidat ugyanolyan hangulatban olvassák majd, mint amilyenben leírtad őket.”

/Jojo Moyes – Az utolsó szerelmes levél/


2014. szeptember 8., hétfő

Stephanie Perkins - Lola és a szomszéd srác

Lola Nolan, a szárnypróbálgató divattervező nem híve a divatkövetésnek. Ő jelmezeket alkot. Minél ütősebb a szerelése – minél sziporkázóbb, furább és vadabb –, annál jobb. De bármennyire hajmeresztő is a stílusa, Lola imádja a szüleit, tűzbe menne a barátnőjéért, és merész terveket szövöget a jövőről. Szóval minden tök tuti (a dögös rocker fiúját is beleértve), amíg vissza nem költöznek a környékre a rémes/utálatos Bell ikrek: Calliope és Cricket. Miután Cricket – a tehetséges feltaláló -,ikernővére árnyékából kilépve, ismét része lesz Lola életének, a lány rákényszerül, hogy végre tudomásul vegye az érzéseket, amiket időtlen idők óta táplál a szomszéd srác iránt. 





Az Anna és a francia csók után már nagyon vártam a folytatást. Szerencsére nem kellett csalódnom. És nem csak azét, mert végre tényleg létezik egy olyan fiú, aki le tudja hozni a csillagokat...:) A viccet félretéve igazán édes történet volt. Egy különleges lány, különleges (szigorú) szülőkkel, aki próbál rátalálni önmagára.

Lola éli mindennapjait. Van egy furcsa barátnője, és már pasija is! Max 22 éves, és ez a szüleinek nem igazán tetszik (mivel ő csak 17), de a lány mindent megtesz, hogy elfogadják őt. Viszonylag harmonikus kapcsoltban élnek, egészen addig, amíg vissza nem költöznek régi szomszédai, Bellék. A Bell család még gyerekkorukban költöztek el, nagy űrt hagyva maguk után. A Bell ikrek közül Crikettel csúnyán váltak el egymástól, és ezt azóta se felejtette el Lola. Persze az egész a másik iker Calliope hibája volt, de ez most nem lényeg. A fontos az, hogy amióta visszatértek, a lány nem tudja kiverni a fejéből a fiút. A kezdeti feszengés után azért közelebb kerülnek egymáshoz, de ez mindkettőjük számára nehéz mivel érzéseik nem igazán múltak el gyermekkoruk óta. A szobájuk ablaka egymásra néz, éjjelente sokat beszélgetnek egymással. És Lola nemcsak Crickettel beszélget éjszakánkét, hanem a holddal és a csillagokkal is :) Hát igen. Lola tényleg különleges lány. A lényeg a lényeg, hogy a mi kis főhősnőnknek elég nagy katyvasz van az életében, ott a van a két fiú, akik feje tetejére állítják a világát, és ha ez nem elég még vér szerinti anyja is feltűnik a színen.. 

Nézzük a szerpelekőt. Lolával kezdeném, akit ha egy szóval kellene jellemezni, azt mondanám  rá egyéniség. Öltözéke napról napra színesebb, mondhatni jelmezeket vesz magára. Nem érdekli, nem követi a mások által gondolt divatot. Ő maga a divat. Ráadásul saját maga alkotja a ruháit. Sokan mondhatnák, hogy jelmezbe bújtatja valódi énjét, azzal hogy minden nap másba öltözik. De nem, ez ő! Mert volt olyan rész is, amikor "átlagosan" öltözött fel, de az nagyon fura volt, hiányérzetem támadt, mert ez egyáltalán nem ő volt. Szóval bírom a csajt nagyon, néha rossz döntéseket hoz, és hazudik is érzéseiről, de 17 évesen senki sem tökéletes. Aztán ott van Cricket. Nahát ő se semmi. Nem a szokásos izmos, szépfiú fajta, inkább olyan őrült tudósféle, de olyan helyes módon. Az ő érzéseivel már az elejétől fogva tisztában vagyunk. Criket egyébként nagyon jó testvér is egyben, Calliope-t teljes mértékben támogatja a műkorcsolyázásban, még akkor is ha ő háttérbe szorul. 


Akit még melegítetlenék, azok Lola szülei Nathan és Andrew. Igen. Lolának két apukája van. Ilyen történettel még eddig nem találkoztam,de tetszett. Mindketten nagyon jó fejek, és persze szigorúak is, de a lényeg, hogy nagyon szeretik Lolát. Maxról sokat nem írnék, igazából nincs vele sok gond, csak annyi, hogy ő nem Cricket Bell! :)

Stephanie Perkins ismét egy jó kis romantikus történetet tudhat magénak. Tetszett, hogy Anna és St. Clair is újra feltűnt a regényben, egy kicsit lehetett nosztalgiázni. Szóval, igen. Tetszett. De azért az első részért valamiért mégis jobban odavoltam, de ennek ellenére ez a történet is megérdemel egy jó erős négyest :)

Értékelés: 5/4.5
Az írónőtől



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése