„Egyszer azt mondta nekem valaki, hogy írni veszélyes, mert nincs rá garancia, hogy a szavaidat ugyanolyan hangulatban olvassák majd, mint amilyenben leírtad őket.”

/Jojo Moyes – Az utolsó szerelmes levél/


2014. július 29., kedd

Rebecca Donovan - Visszafojtott lélegzet

Weslynben most mindenki tudja Emma titkát, de Carol már nem bánthatja. Vannak, akiket még mindig kísértenek annak az éjszakának a borzalmai, és vannak, akik kénytelenek szembenézni döntésük következményeivel. Emma csak most kezd visszatérni az igazi hétköznapokba, és ebben segítségére van életének két legfontosabb személye, szerelme, Evan és legjobb barátnője, Sara. A lány úgy dönt, hogy itt az ideje, hogy anyjával is szorosabbra fűzze a viszonyát, ennek előmozdítása érdekében hozzá költözik. De biztosan ez a legjobb döntés? Képes lesz – e szembenézni mindazzal, amit múltja rejteget?  






Már nagyon rég óta vártam, hogy elolvashassam a folytatást, mivel az első rész vége kicsit homályosan zárult le. Őszintén szólva kicsit össze vagyok zavarodva, csak tegnap este fejeztem be a könyvet, szóval még kavarognak a gondolatok a fejemben. Az első kötetet, nagyon szerettem, igazán megérintett, éppen ezért nem is tudtam, hogy mit várjak a második résztől. Azt azért sejtettem, hogy Emmának nem lesz könnyű a folytatás, hiszen azt a sok szörnyűséget nehéz elfelejteni, amin keresztül ment. 


Tehát Emma miután kikerül a kórházból, és úgy érzi kicsit összeszedte magát, anyjához Rachelhez költözik, hogy kicsit közelebb kerüljön hozzá, mielőtt egyetemre menne. Rachel még az elején egészen jól viselkedik, de aztán folyamatosan kitárulkozik szörnyű énje. Egyre többször és többet iszik, nem tudja hol a határ. Ilyenkor szörnyű dolgokat vág Emma fejéhez, nem segít neki abban, hogy jobban érezze magát. A lány szörnyű tragédiát élt át, és most nagyon bizonytalan, úgy érzi semmi jó nem származik abból, hogy ő él. Rachel erre csak rátesz egy lapáttal. 
Új szereplőként Jonathan jelenik meg, aki Rachel barátja. Jonathan is rengeteg szörnyűséget élt át a múltjába, ő is rémálmokkal küszködik,  éppen ezért nagyon közel kerül Emmához. Túlságosan is... Emma sok mindent elmond neki, éjszakákon keresztül beszélgetnek , őt közel engedi magához, ellentétben Evannel. Ilyenkor meg kell hogy mondjam nagyon haragudtam rá.. Persze megértem, hogy mivel ő is sok minden ment keresztül, megérti őt, de attól még Evannek is adhatott volna esélyt.

Szegény Emmát szörnyen veri a sors, végre elkerült a szörnyeteg nagynénjétől, és most édesanyjával sem alakulnak jól a dolgai. Attól függetlenül, hogy sokszor nem értettem vele együtt, és idegesített Jonathannal való kapcsolata még mindig nagyon szeretem Emmát. Hiszen a sok keserűség és bánat ellenére még mindig hihetetlenül erős tudott maradni. Azokat a részeket nagyon szerettem, amiket Evannel töltött, főleg a spontán dolgokat :) A végére már nagyon beindult a cselekmény, minden titok kiderült. A befejezésre nagyon haragudtam, mert annyira nyitott lett vége, hogy most megint hónapokig téphetem a hajamat, hogy mi lesz a folytatás.  A borító itt szintén megüti a mércét, hiszen az ajtó melletti feketére festett falak nemcsak Emma új szobájában, de álmában is gyakran megjelenik...

Értékelés: 5/4



A sorozat részei


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése