„Egyszer azt mondta nekem valaki, hogy írni veszélyes, mert nincs rá garancia, hogy a szavaidat ugyanolyan hangulatban olvassák majd, mint amilyenben leírtad őket.”

/Jojo Moyes – Az utolsó szerelmes levél/


2014. július 14., hétfő

Gayle Forman - Ha maradnék

 És te hogyan döntenél? Képzeld el, hogy mindened megvan, amiről csak egy lány álmodhat. A szüleid jó fejek, mindig megértenek és melletted állnak. Az öcséd a legédesebb kiskölyök a világon. A város legígéretesebb rockbandájának frontemberével jársz, aki nem elég, hogy eredeti és különleges, de imád is téged. A zenei tehetséged szélesre tárta előtted a világ kapuit. Képzeld el, hogy aznap, mikor leesik az első hó, mindezt elveszítheted. Amikor életedben először kell komoly döntést hoznod, nem áll melletted senki, akitől segítséget remélhetnél. Élet és halál között kell választanod. Az életed soha nem lehet olyan, mint amilyennek ismerted. A halálról semmit sem tudsz.
Te mit tennél? Harcolnál vagy feladnád? Mennél vagy maradnál?   



Szóval, kicsit beújítottam és nem csak blog stílusában. Sophie Kisnella könyvek után, most Gayle Forman Ha maradnék című könyvét elemeztem. Igen tudom, nagy váltás. De erre már szükségem volt. Jóval keményebb témát boncolgat ez a könyv, és a történet is sokkal melankolikusabb volt. De megérte, mert imádtam minden sorát. És persze hamarosan a filmet is láthatjuk, szóval előtte mindenképpen el kell olvasni!

És igen, erre már nagyon nagy szükségem volt. Ez a könyv hihetetlenen volt. Nagyon nehéz szavakba öntenem az érzéseket, amit a könyv olvasása közben, és után éreztem, pedig nagyon sok mondanivalója van a történetnek. Meg kell, hogy mondjam őszintén egyszer régebben már elkezdtem olvasni, de csak pár oldalig jutottam vele. Nem is tudom, akkoriban más volt a lelkiállapotom, valami másra vágytam. El is feledkeztem róla. Aztán láttam, hogy filmet készítenek belőle, szóval úgy voltam vele, hogy mindenképp el kell olvasnom, mielőtt megnézném a filmet. Még szerencse. Most aztán le se tettem a könyvet. Egy nap alatt elolvastam az egészet, nagyon nagy hatással volt rám.
Miának a családja tökéletes, a pasija, Adam is tökéletes, imádja a zenét, csellózik, és éppen a Juilliardra készül. Mindene megvan, amire csak vágyik, legjobb barátnője, Kim is mindenben támogatja. Egy napon azonban Mia és családja (szülei, és kisöccse Teddy) autóbalesetet szenvednek, és ő az egyetlen túlélő. A lány valahogyan az élet és a halál között lebeg, tudja, hogy mi zajlik körülötte, azt is tudja, hogy a családja meghalt a balesetben, és most döntenie kell, hogy marad, vagy megy utánuk. Hihetetlenül nehéz döntést kell hoznia, hiszen ha úgy dönt, hogy marad, akkor családja nélkül kell fojtania életét... Mia kezdetben persze menni akar utánuk, de sorra jönnek, hozzá a látogatók, nagyszülei, Kim, Adam, aki miatt talán mégis érdemes maradni. És ott van persze a zene is, ami szinte az életet jelenti számára. Nehéz döntés ez, és senkinek sem kérheti a segítségét...
Nagyon megkedveltem Miát, igazából az összes szereplőt is. Mindenki egyéniség, és a zene is mindenki életében sokat számít. Ez az, ami összehozza őket. Mia kicsit különcnek számít (és nemcsak a suliban). Ő az egyetlen, aki klasszikus zenét játszik, és ezért persze sokat ugratják szülei is :) 

A könyvben rengeteg visszaemlékezés van a Mia múltjába. Megtudjuk, hogy ismerkedett meg Adammal, milyen volt a kapcsolatuk. Aztán persze a családjáról is rengeteg képet kapunk. A szülei életéről, gyerekkoráról. Igazából ezek az emlékek teljesen hétköznapiak, mégis sokat jelentenek. Minden fejezetben egy kicsit többet tudunk meg Miáról, és persze mindig egy kicsit közelebb kerül a szívemhez. Az ember annyira át tudja érezni, a döntés nehézségét, mintha mi lennénk azok, akiknek meg kellene ezt tenni... A könyv megtanít arra, hogy értékeljük a családunkat, figyeljünk oda azokra a pillanatokra, amikor együtt van az egész család, és egy kicsit minden rendben van. És persze igaz ez az élet más területeire is. Mert sosem tudhatjuk..

Értékelés: 5/5
                                          Előzetes:

Folytatás:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése