„Egyszer azt mondta nekem valaki, hogy írni veszélyes, mert nincs rá garancia, hogy a szavaidat ugyanolyan hangulatban olvassák majd, mint amilyenben leírtad őket.”

/Jojo Moyes – Az utolsó szerelmes levél/


2014. június 27., péntek

Tammara Webber - Easy

Egy lány, aki úgy gondolja, a bizalmat megtörik, az ígéreteket megszegik és a hűség csak illúzió. Egy fiú, aki úgy hiszi, az igazság relatív, a hazugság elkendőzi a kibírhatatlan fájdalmat és a bűntudat örök. 
A fiú figyelte a lányt, de nem ismerte őt. Aztán egy váratlan összecsapás jóvoltából a megmentőjévé vált… Tagadhatatlan vonzerő hatott közöttük. Ám a múlt, amelyen a fiú kemény munkával igyekezett felülkerekedni, és a jövő, amelybe a lány őszinte hitét vetette, azzal fenyegetett, hogy elszakítja őket egymástól. Csak együtt vehették föl a harcot a fájdalom és a bűntudat ellen; csak együtt nézhettek szembe az igazsággal, és találhattak rá a szerelem nem várt erejére. Vajon a találkozásuk megerősíti őket hitükben, vagy megcáfol mindent? 




A Gyönyörű sorscsapás után keresgéltem hasonló történetet, mivel azt nagyon szerettem. Sokan ajánlották az Easy-t. Itt is két fiatal áll a történet középpontjában, akik az egyetem találkoznak. Úgy gondoltam, hogy egy újabb könnyed, szerelmi történetet fogok megismerni. Tévedtem! Már a könyv elején kiderült, hogy itt másról lesz szó. 

Jacqueline zenetanár szeretne lenni, gimis kori szerelmét követi az egyetemre. A fiú azonban szakít vele, azzal az indokkal, hogy még élni akar. Jacqueline ezen teljesen kiborul, hiszen ő mindent megadott a fiúnak, még egy olyan egyetemre is követte őt, amelynél sokkal többre volt képes. Egy este buliból tart hazafele, amikor megtámadja egyik egyetemista ismerőse, és megpróbálja megerőszakolni. Szerencsére felbukkan Lucas, aki megmenti a lányt. Ezen a ponton kezdődik a két fiatal közös története. Az eset után a két főszereplő már többször egymásba botlik, és egyre közelebb kerülnek egymáshoz. A lány nagyon nehezen tudja feldolgozni a történteket, ezért beiratkozik egy önvédelmi tanfolyamra is, hogy legközelebb meg tudja magát védeni.  Ez nagyon nehéz neki. Lucas sokat segít neki, mellette még szobatársa Erin támogatja őt mindenben. Mivel barátja szakít vele, úgy dönt, hogy jobban odafigyel a tanulásra. Kap is egy korrepetitort, Landont, azonban csak e-mailen keresztül kommunikálnak. Landon esze, furcsa humorérzéke, rejtélyes fellépése felkelti a lány figyelmét, nagyon megkedveli őt. 

Jacqueline számomra átlagos szereplő, nem találtam benn semmit pluszt. Habár azért a támadás miatti félelmeivel teljesen együtt tudtam érezni. Lucas ezzel szemben már az elejétől fogva rejtély számomra. Tetkói és motorja ellenére látszik rajta, hogy megbízható srác, folyamatosan védelmezi Jacquelinet , segít neki feldolgozni a történteket.  Végig furcsán viselkedik, látszik, hogy valami szörnyű titkot rejteget. És amikor kiderül mi az, azt kívánom bár ne tudtam volna meg...



A nemi erőszak egy nem túl hálás téma, szörnyű volt erről olvasni. Az írónő nagyon jól meg tudta fogalmazni  Jacqueline érzéseit: a félelmeit,a rettegését, a haragot, a bűntudatot és a megnyugvást, amit Lucas nyújtott számára. Azt hiszem pont ezek a részek teszik annyira egyedivé ezt a könyvet. A rózsaszín felhők mellett szembesülnünk kell  a valódi élet megpróbáltatásaival is. És ez igaz volt mind Jacqueline, mind Lucas életére is.
Imádtam minden sorát :)

Kedvenc idézet:
"Nem nehéz azt választani, hogy veled legyek, Jacqueline – lehelte, és még egyszer hátrahúzódott, hogy a szemembe nézzen. – Könnyű. Mint az egyszeregy."

Értékelés: 5/5

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése